Szomorú fűzfa, szomorú sorsa
Évek óta állt a szomorú fűzfa kint a határba,
Négy határnak volt a határjelző fája
Egyszer egy új földtulajdonos szemet vetett rája,
Fogta a láncfűrészét és a föld felett kivágta.
Sok madár, sok évben fészket rakott rája
Sok vadállat hűvösölni ment alája.
Kaszás ember alatta kaszáját kalapálta
A sok jóért mégis ez lett a hála.
A fát a gazda apróra összevágta
Ezzel melegedett a fólia háza
Nőtt is a paradicsom a fólia házba
De a szép fa, mégis hiányzik kint a határba.
2014. 02.08.
Juhász Sándor